Nem a blog íráshoz való lelkesedésem csökkent, hanem a körülmények okozták, hogy nem írtam az elmúlt hetekben új bejegyzést. Egyrészt nem is volt időm. Pontosabban annyi minden más teendőm akadt, hogy mire a saját kis esti szabadidőmhöz jutok már nincs erőm gépelni. Marad a vízszintes testhelyzet és az alvás. Tudom, hogy Emma születése után még ennyi időm sem lesz, ez nem túl biztató a blognak. De most akkor is úgy érzem, hogy más napi gondok, kérdések, események háttérbe szorították a babavárás izgalmát.

Másodsorban a boldog, békés, baba és pocak növelés szinte eseménytelenül zajlik. Anita hasa napról napra nagyobb. Úgy értem, hogy eseménytelen, hogy nincs semmi baj (hála istennek). Apróbb dolog vannak: szinte minden héten valamilyen vizsgálatra kell mennie Anitának. Egy ideig terveztem, hogy majd sikeresen feltérképezem és rendszerezem a rengeteg orvosi vizsgálat időzítését. Ezt már feladtam. A káoszban való átlátást nem ez a blog fogja megoldani :)

Nemrégen volt terhesgondozáson, előtte a védőnőnél, jövő héten terhelés cukor vizsgálat. Ezek inkább felügyeleti jellegű találkozók. A szociális háló és jóléti rendszer minden területen szeretné, hogy biztosan rendben legyen a kismama és a baba. Nem is hiszem, hogy más ilyen jellegű dolog lenne az egészségügyben. Olyan szintű páciens követés van, ami más akár súlyos betegségeknél elképzelhetetlen. Pl: az életmód tanácsadás az itt alapvető dolog. Mindenkinek van valami jó tanácsa, kérése, stb. Persze mindenki szuper kedves, a védőnő, az orvosok, mindenki. Nekem (teljes laikusnak) úgy tűnik, hogy a várandós páciensekkel való munka az egészségügy kicsi boldog mennyországa...

Ha már orvosok. Tegnap voltunk a szokásos három hetente esedékes saját orvosos vizsgálaton. A lényeg, hogy minden rendben van. Természetesen UH kép fotógalériát is csatolok.

Kevésbé szimpatikus volt nekem most a következő dolog: 3 hete az mondta a doktornő, hogy minden ok. Azaz teljesen elmúlt a kórházba kerülést okozó rendellenség. Most gondolom minden továbbra is rendben (vagy még akár javulhatott is az elmúlt hetekben). Ehhez képest tegnap a doktornő megfogalmazása sokkal szigorúbb (majdhogy nem borúlátóbb) volt. Ha nem javul tovább a méhlepény helyzete, akkor a számottevő esély van arra, hogy a szülést császármetszéssel kell levezetni. Ez volt az üzenet lényege. Ha minden rendben, akkor miért kell ilyennel riogatni egyenlőre még feleslegesen az érzékeny kismamát. Ha meg nem újdonság ez, akkor eddig miért nem mondta ezt? Szerencsére nem komoly gondról beszélünk, de akkor is ha van valami kicsi valószínűségű de ismert kockázat akkor azt mihamarabb szeretnénk tudni. Nem csak hetekkel később. Sőt néhány fizikai aktivitást le is tiltott Anitának a doktornő (ami eddig engedett volt), nem fejteném ki pontosan mire is gondolok ;)

Ezt a fajta kommunikációt nem éreztem teljesen korrektnek, de lehet ez már a tipikus szülői hozzáállás. Mindenki könnyelmű csak én vagyok a normális,( azaz a túlzottan féltő...)

BPD: 63 mm, 10 mm növekedés 3 hét alatt.

Ja és még el nem felejtem, Emma biztosan kislány lesz. Ez már eddig is ismert volt. De most az UH felvételen már a nemi szerv is egyértelműen azonosítható volt.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.